Sanremo 2015 - Chiara: Straordinario

Viaggio con te

Laura Pausini: 

Hangulat

Claudia Mori & Adriano Celentano

 

Pupo

 

A nyertes dal

Magamba néztem, és önzést, elfogultságot, diszkriminációt láttam, ... hogy többi hibámat ne soroljam. Szóval, ha nézők garmada azt mondja, az Il Volo a legjobb, akkor hogy jövök én ahhoz, hogy ezt elmismásoljam olvasóim előtt. Arról nem is szólva, hogy drága "rajongóim" zöme-többsége nőnemű. Hiszen három megnyerő külsejű, fiatal suhanc domborít ebben az együttesben. És azt is el kell ismerni, hogy tudnak énekelni - nem középiskolás fokon - csak én vagyok elkötelezett szolgája a női énekesnőknek. :)

Szóval akkor jöjjön a díjnyertes dal.

San Remo 2015

Véget ért a dalfesztivál, a háromtagú Il Volo együttes nyert a Grande amore című dalával. Ott is a nézők szavazata dönti el, hogy melyik zene a legsikeresebb, sajnos ezúttal sem egyezett az ízlésünk. Nálam Chiara dala, a Straordinario nyert. Hozzá kell tennem, hogy nagy tétben fogadnám, hogy plágiumról van szó. Minő meglepetés a sajtó is "plagio"-val azaz dalműlopással vádolja az előadót, DE velem ellentétben, ők egy régi Pupo számmal (Forse si, forse no) vélik hasonlatosnak a darabot. Sajnos én nem tudom megmondani, hogy melyik dalra hajaz Chiara száma, de szerintem az angol dal, és leginkább Adele-re tudok asszociálni. És szerintem nem is átiratról van szó, hanem totális egyezésről. Ennél már csak az a nagyobb döbbenet, hogy nem találtam sikoltozó cikkeket, hogy ez egy minimum 70%-os koppintás. Szóval abszolút dilemmában vagyok, és amíg nem találom meg az eredeti nótát, nem lesz nyugodt álmom. 

Na, de hogy tudjátok miről beszélek:

Mi chiedo spesso se tu sei
Felice come me
Se poi ti basta quello che ci unisce
Un po’ d’amore e poche regole
Mi chiedi spesso di chi sono
Quegli occhi che ci guardano
Io ti rispondo sono stelle
Ma tu non ci credi neanche un po’
Allora saliremo sopra il cielo
A piedi nudi mano nella mano
Andiamo dritti fino al paradiso
E un po’ più su
Dove tutto intorno esplode l’universo
E io che vedo solo il tuo sorriso
Che fa sembrare tutto straordinario
Come te
Se un giorno io volessi di più
Di tutto quello che già ho
Ti troverei dentro un’altra vita
Con lo stesso sguardo
Perso ma sincero
Ci siamo presi a pugni
E poi a baci fino a ridere
Le mani ci hanno fatto male
Senza volersi mai staccare
E saliremo insieme sopra il cielo
A piedi nudi mano nella mano
Andiamo dritti fino al paradiso
E un po’ più su
Dove tutto intorno esplode l’universo
E io che vedo solo il tuo sorriso
Che fa sembrare tutto straordinario
Come te
 
Come questi anni che sono veloci
Che stancano i volti
Mentre formano i cuori
Sono gli anni più duri
Ma dicono i migliori
E saliremo insieme sopra il cielo
A piedi nudi mano nella mano
Andiamo dritti fino al paradiso
E un po’ più su
Dove tutto intorno esplode l’universo
E io che vedo solo il tuo sorriso
Che fa sembrare tutto straordinario
Come te
Andiamo insieme fino in capo al mondo
Perdiamoci ma mano nella mano
Questo viaggio avrà un finale straordinario
Se viaggi con me
Mi chiedo spesso se tu sei
Felice come me

Cimbora

Nagyon örülök ennek az új adónak, ami az M3 nevet viseli. Pompás békebeli műsorok vannak, mint a Játék határok nélkül, Nők a pult mögött, és például a Cimbora. Most ez utóbbiról szeretnék mesélni. Ez egy gyerekeknek szánt tartalmas műsor, ami leginkább az irodalom körül forog, de vannak benne zenei és egyéb művészeti blokkok is. Olyan nívós műsor, amilyet az összes csatorna nem képes produkálni immár vagy 10 éve. Azt nem tudom, a gyerekek mennyire élvezik, de én roppantmód. Igazi nevelő, oktató műsor. A Zsebtévénél komolyabb, a Vers mindenkinek-nél játékosabb.

Legutóbb Gianni Rodari volt terítéken, a mester adott interjút, mesélt hivatásáról, hitvallásáról, és végül üdvözölte a magyar gyerekeket. Persze itt ne félórás stúdióbeszélgetésre gondoljatok - hiszen azt a gyerekek 5 perc után otthagynák - hanem kötetlen, rövid társalgásra.

A koronát az tette fel, hogy egyik legismertebb történetét, a "Beleestem a tévébe" mesét színészek játszották el. Pécsi Ildikó, Gobbi Hilda, Márton András. Nagyon tetszett, és rögtön indíttatást éreztem, hogy utána nézzek, mit is írt még Rodari úr. Most a Jácint úrfi a füllentők birodalmában című könyvet kajtatom. :)

Végezetül álljon itt egy vers, amit szintén ebben az adásban láttam.

Orbán Ottó: Érdeklődő

Apa, figyelj, most kérdezek valamit.
Te hallottál róla, hogy ez, ami itt,
ez az izé vagy, hogy úgy mondjam, micsoda,
ami innen jár le naponta oda,
vagyis úgy értem, hogy nem innen, csak itt,
és járni ugyan nem jár, ellenben közlekedik,
na szóval, hogy ez a … tudod már mire gondolok,
ez a bizonyos, nagyon is fontos dolog,
ami leginkább akkor, amikor van az a hogyhívják,
persze, lehet, hogy máshol és máskor még inkább,
ha valaki példának okáért éppen egy ilyesmit keres…
Most mitől vagy már megint ideges?

O mio babbino caro

Az alábbi ária Puccini Gianni Schicchi operájából való, és ha maga az opera nem is annyira ismert, de ez a melódia azt hiszem igen. Ha mégsem, akkor meg éppen itt az ideje. :) És nem vagyok operarajongó, de ami szép az szép.

Eredetileg egy másik előadás volt itt (ének nélkül, szöveggel kiírva), de aztán ráleltem erre az énekre, és annyira lenyűgözött, hogy muszáj volt ezt ide tennem. Felemelő érzés látni az arcokat, mikor rádöbbennek, hogy mekkora tehetséggel hozta össze őket a sors. Az ámulat és csodálat úgy kiül az arcokra, hogy az minden szónál többet mond. 2013 október 26-án hangzott el a dal. Várom, várjuk a folytatást. A kislány 9 éves. Isten éltesse!

Olaszos hangulatban

Tegnap este a Duna tévé jóvoltából sikerült megnéznem az Anconai szerelmesek című színdarabot. Nem tudom rajtam kívül ki látta-e még közületek valaki, remélem sokan. A történet olyan igazi könnyed limonádé darab, aki a drámát szereti annak nem való. Még vígjátéknak sem egy falrengető bohózat, viszont sok-sok olasz zene van benne. A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évekből. Az előadás valahogy úgy születhetett, hogy eme esztendők legismertebb dalait kiválogatták, próbálták felfűzni egy logikai lánccá, és írtak hozzá egy kerettörténetet. Színészek énekelnek, tehát azért itt-ott hagy kívánnivalót maga után a dalok élvezete, de számomra ezzel együtt egy kedves darab. Talán, mert nosztalgikus. Gimnazista éveimet idézi. Akkoriban még jóval több olasz sláger szólt a rádióban, még akkor is, ha ehhez a Slágermúzeum adását kellett hallgatnom. Illusztrációnak egy olyan dalt választottam, amit előbb ismertem magyarul, és később tudtam meg, hogy az igazából olasz szerzemény. Annak idején nagyon sok olasz dalnak átültették magyarra a szövegét, de nem nyúltak hozzá a melódiához, és nem törték kezét-lábát. És Caterina Caselli az egyik kedvencem abból a korszakból, de még folytathatnám a sort ...

 scende lentamente sul mio cuore neve bianca

(lassan hó ereszkedik szívemre)

Mint láthatjátok a dal az 1971-es San Remo-i dalfesztiválon szerepelt, és bármily megdöbbentő, nem ez a dal nyert, hanem az "Il cuore è uno zingaro". Ismerős? És ha azt mondom: "Szívem egy vándorcigány"? :) 

És akkor lássuk, halljuk mit hozott ki ebből az énekből Kovács Kati, Vándor Kálmán szövegével:

A Ninna nanna egyébként annyit tesz bölcsődal, altatódal.

Még ha kőből lennél is

Rég osztottam meg veletek verset, és most ezt szeretném korrigálni. A következő költemény szerzője egy olyan ember, akit nem versei miatt ismerünk, és aki kicsit Leonardo da Vinci árnyékában élt. Michelangelo Buonarroti. (Bevallom sokáig másképp írtam a nevét, mígnem kiderült, hogy nem a T betűt kell duplázni.) A verset Rónay György fordította, ami szerintem legalább olyan fontos, mint az eredeti szerző neve.

Michelangelo Buonarroti: Még ha kőből lennél is

Még ha kőből lennél is, úgy hiszem,

oly híven tudnálak szeretni téged,

hogy rávennélek: futva jöjj velem;

ha halott lennél, szóra költenélek;

ha az égben rejtőznél, könnyesen,

sóhajtva, sírva földre esdenélek.

De mert élsz, s itt köztünk, hús-vér valóság,

mit higgyen, aki szeret, aki szolgál?

Én nem tudok mást, csak járok utánad,

s nem búsulok eltökéltségemen;

végtére nem születtél próbabábnak,

mely kívül-belül mozog szüntelen;

s hiszem: meg fogok elégülni nálad

egyszer, ha el nem hagy az értelem:

a jó bánás kígyót is kézre szoktat,

s mint az ecet, élét veszi a fognak.

Mert alázat ellen nincs semmi fegyver;

s kegyetlenség fölött a szerelem,

keménységen a részvét győz ezerszer,

ahogy a vidámság a könnyeken.

Olyan új szépségnek, ki párra nem lel

sehol, nem lehet más a szíve sem;

mint ahogy egyenes hüvely se tartott

a tokjában még soha görbe kardot.

Az sem lehet, hogy kissé ne legyen

kedves neked az én nagy szolgaságom.

Hidd el, baráti hűség nem terem

mindenütt, ritka kincs az a világon.

Ha van úgy, hogy nem látlak néhanapján,

számomra nincs több béke, pihenés;

s ha aztán újra látlak, úgy hat az rám,

mint hosszú böjt után a bő evés.

Mint mikor a has mindent kiürít már,

s e fájdalma jobb a korábbi kínnál.

S kezeim közt egy nap el nem mehet,

hogy őt lelkemben ne halljam s ne lássam;

kályha, tűzhely oly tüzes nem lehet,

hogy sóhajommal izzóbbra ne váltsam;

s ha olykor itt van, kissé közelebb,

úgy fölszikrázom, mint a vas a lángban;

s ha szavam várja, még annyit fecsegnék,

hogy kevesebb lesz, mintha nem sietnék.

Ha felém száll arcáról egy mosoly,

vagy rámköszön az utcán, mikor ott jár,

úgy szökkenek föl, mint a puskapor,

ha eldördül az ágyú vagy a mordály;

ha kérdez, hangom elrekedve szól,

szavam vesztem, felelni sem tudok már;

nagy sóvárgásom elbágyad egészen,

s képességemen megtörik reményem.

Nem is tudom, milyen szerelmet érzek,

mely szinte már a csillagokba hág,

s ha megmutatnám a világ szemének:

bőrömön nincs olyan rés, melyen át

előlépve ne mutatná csekélynek

s ügyemnél kevésbé szépnek magát.

Mert szerelemről szólni kegyelem kell,

s ki égig szárnyal, földi szóra nem lel.

Visszagondolok régi életemre,

milyen is volt, míg nem szerettelek;

nem akadt senki, aki észrevenne,

időm reggeltől estig elveszett;

talán a versírás jutott eszembe,

meg az, hogy a tömegből elmegyek.

Most a nevemet hol gáncs, hol dicséret

éri, és legalább tudják, hogy élek.

Szememen át szálltad meg szívemet,

s most úgy terjedek, mint must az üvegben

a nyakon túl, hol teste szélesebb.

Mert képed kívülről megáztat engem,

s bent, a szemen át, nő; s mint bőr, melyet

földuzzaszt a velő, én úgy növekszem.

S mert ilyen szűk az út, ahol bejöttél,

nem félek, hogy valaha is kiszöknél.

Mint lég, a labda belsejébe szállva,

egy fúvással kívülről szelepét

kinyitja, belülről pedig bezárja:

így érzem, hogy szememen át belép

drága képed a lelkem pitvarába,

nyitva s magára zárva reteszét.

S én, mint a labda az első ütésre:

csak rámnézel, s fölpattanok az égbe.

Ám csak egy szerelmes dicsérete

egy szép hölgynek elégtételt nem adhat,

mert szépsége így meghalhat vele.

Így, bár szeretlek s tisztellek, szavamnak

hozzád képest kevés az érdeme;

sánta lépést lassú szárnnyal se tarthat,

s a nap nem egyre ontja: a világ

minden szemének adja sugarát.

Hogy égethetsz, ha egyszer így hatoltál

belém, két mindig nedves szememen,

mely nem pillantást, egy tűzvészt elolt már!

Itt minden védekezés esztelen:

ha víz tüzet gyújt, áhított bajomnál

segítség már számomra nem terem,

hacsak a tűz nem. Milyen furcsaság:

tűz gyógyítja a tüzes seb baját.

Foci

Sajnos az olaszok elbuktak a tegnapi mérkőzésen. Pedig az esély meg volt a döntőbe jutásra, hiszen a 90 perc során szerintem ők voltak jobbak, de a sok jól fizetett kétballábas kihagyott mindent. Aztán a hosszabbítás már a spanyoloké volt, nyilván későn itták meg a Red Bull-t, és soká jelentkezett a hatása. A tizenegyesek pedig már félig lutri, bár nem értem, hogy a kaput miért nem lehet eltalálni. A hetediknek rúgó olasz (nevét fedje jótékony homály - ő úgyse fogja sosem elfeledni) olyan bődületes falsot rúgott, hogy talán még most is keresik a labdát. Remélem, ha már így alakult, akkor a döntőben újra a spanyolok fognak diadalmaskodni. Bár szeretem a brazilokat is, de azért nyerjen inkább Európa :)

commovente=megrázó, dischetto=büntető

Konföderációs Kupa

Tegnap hajnalba nyúlóan ment a foci a tévében. Először a brazilok verték a mexikói tizenegyet, aztán éjfélkor kezdődött az általam igazán várt mérkőzés, az olasz-japán meccs. Örömmel mondhatom, hogy az összecsapás még a virrasztást is megérte. A japánok meglepően jól és dinamikusan kezdtek, csak pislogtam, mint hal a szatyorban, hogy mi lesz ebből, hiszen már 2:0-ra mentek a japcsik. Aztán végre a taljánok is megemberelték magukat, átvették az irányítást, és fordítottak 3:2-re. Ám utána álomkórba estek (helyettem) és átadták a terepet az ellenfélnek. Egymás után jöttek a veszélyesebbnél veszélyesebb támadások, ami végül góllá érett, és 3:3-ra alakult az eredmény. Közben volt négy kapufa is, és én már a körömágyamnál tartottam. Ha nem az olaszokról lett volna szó, már a japánoknak drukkoltam volna, annyira nagy elánnal és lelkesedéssel ostromolták az olasz kaput. Itália szülöttei ellenben csak annyit nyújtottak, ami végképp szükséges volt, de szorult a hurok. Aztán ahogy lenni szokott, végül ők találtak egy gólt, és az ő javukra dőlt el a mérkőzés. Végeredmény 4:3 az olaszok javára. Ritka jó meccs volt, mi sem mutatja jobban, hogy nem aludtam el közben, pedig közel éjjel 2 óra volt, mire véget ért. Sajnos a japánok kiestek, az utolsó meccsük a mexikóiakkal már csak formalitás, hiszen mindketten kiestek. A két továbbjutó Brazília, Olaszország akik majd játszanak egymással egy lagymatag meccset ... bár ha el akarják kerülni a másik csoport első helyezettjét (ami feltehetőleg Hispánia lesz), akkor nem árt ha felkötik az alsóneműt, és győzelemre törnek. A döntetlen a braziloknak kedvez, és szerintem 1:1 lesz az eredmény :)

Forza Azzurri

Amióta egy politikai párt felvette a Forza Italia (Hajrá Olaszország) nevet, azóta a drukkerek (tifosi) meg vannak fosztva attól, hogy így éltessék a nemzeti válogatottat, és a Forza Azzurri dívik, utalva a csapat színére. A Konföderációs Kupán Olaszország 2:1 arányban legyűrte Mexikót. Láttam már jobb meccset, de legalább az olasz tizenegy gyűjtötte be a három pontot. Andrea Pirlo 100. válogatottságát ünnepelte, és ráadásul ő rúgta az első gólt, szabadrúgásból. Ezzel a szakállal úgy néz ki, mint egy westernhős, és élvezet volt nézni azt a koncentrációt, ahogy az egyes pontrúgásaira összpontosított. Buffon, az olasz kapus 129. mérkőzését játszotta a válogatottban, ami szintén elismerésre méltó teljesítmény. Reméljük Japán ellen is jól teljesít majd a csapat, és Brazília ellen se vallanak szégyent. Ebből nyilván kiderült, hogy az olaszoknak szurkolok, ha jól számolok, immár 35 éve.

Zene, zene, zene

Ezeket hallgatom, ha ábrándozom ...

battere=ver, sfuggire=kerül, sguardo=tekintet, rinchiudere=bezár, timido=félénk, stringere=szorít, parere=nézet, affollarsi=tolong, illudere=ámít,áltat, inquietudine=szorongás

magari=bárcsak, trottolino=sajtkukac, annaffiare=öntöz, miagolare=nyávog, sbattere=csapkod, invasore=megszálló, sorridente=mosolygó, truffatore=csaló, guaio=baj,jajgatás, tremante=reszkető, oscurità=sötétség, arruffato=borzolt, graffiare=karmol, siccità=aszály

Se Ha If

Még sokat kell tanulnom eme blog használata kapcsán. Az príma, hogy lehet vázlatot készíteni, de az ütemezett dolgokat nem igazán kapisgálom. Megírtam, közzétettem, de semmi ... és akkor látom, hogy ütemezett státusza van. Kénytelen voltam a dátumot variálni, de tökre idegesítő ez a Pacific Daylight Time (vagy mi a szösz). Miért nem jegyzi meg milyen időzónában vagyok? Engem idegesít, ha 27-én írom a bejegyzést, ő meg 26-ra felülbírálja. És most már afelől is kételyeim vannak, hogy a dátum és idő megadása korrekt megoldás. Tud ebben valaki segíteni? 

Van érte jutalom is! Az alábbi videó annak igazán értékes, aki tud olaszul, de vagyunk sokan, akik ha nem is értik a szöveget, de csodálják a nyelv dallamosságát. Itt ez most szenzációsan kiérződik, mert nem énekelni fognak, hanem verset mond egy megnyerő férfi. Ezt a verset egy kedves ismerős által ismertem meg, és legalább három magyar fordítása is létezik, ami azért figyelemreméltó, mert tapasztalható, hogy egy fordítás mennyire szabad és szárnyaló. És nem akárkik fordították! Kosztolányi, Szabó Lőrinc, Devecseri Gábor. Csupa-csupa nagy név, akiknek lehet hinni. Mindenki megtalálhatja azt a verziót, ami leginkább szíven üti. Lám még mindig nem mondtam, mire fel ez a nagy felvezetés ... "elő síp, dob, zene, harsogjon harsona" ... Kipling Ha című verséről van szó. Igen, az a Kipling, akit a Dzsungel könyve által ismerünk. A vers egy intelem és útmutató, amit az apa nyújt fia felé! Nagyon megszívlelendő! És ha még azt is hozzávesszük, hogy 1895-ben íródott ... lám van ami örök!  Az olasz fordítást egy másik kedves olvasónak  köszönhetően találtam meg, és ha valaki németül vagy franciául szeretné olvasni, nos arra is van lehetőség. Innen már csak egy ugrás volt, hogy kikeressem a számomra legszimpatikusabb YouTube verziót. Hallgassuk együtt, miközben szállingózik a hó ...

Nem igazi panaszként, de például a YouTube-n keresztül nem tudtam feltölteni ezt a videót. Ha valakinek ismerős a hang :) ... emlékeztek arra a dalra ami úgy kezdődött:
- Cara, cosa mi succede stasera, ti guardo ed è come la prima volta
Jó elismerem, ennyiből nem lehet kitalálni! :) Ezt mondta Lupo, és erre válaszolt Mina. Félreértés ne essék ez nem egy Disney mese dialógja. Mert mit mondott Mina? Na mit? Parole, parole, parole ... azaz Szavak, szavak, szavak! Vagy még szabadabb fordításban: Apukám süketelhetsz itt nekem, ismerlek én jól mint a rossz pénzt, nem most jöttem le a falvédőről (egyes régiókban a 6:20-assal)
Szóval ebben a dalban ugyanaz a dalia (nem Dalida) énekel, Alberto Lupo. Ugye milyen izgalmas név? Mint a 66-os angliai vb. És ha már ennyit beszéltem róla:

 

Van benne egy káprázatos mondat: Se tu non ci fossi bisognerebbe inventarti - Ha nem lennél ki kéne téged találni :)

FIGYELEM: A vers sokadszori meghallgatása után jöttem rá, hogy hiányzik belőle egy sor! Ezt pirossal jelöltem, valamint a lila és a kék sorok fel vannak cserélve. Ejnye, Signor Lupo! (Összevetettem az eredeti verssel, szóval tuti)

Se riesci a non perdere la testa
quando tutti intorno a te la perdono e ti mettono sotto accusa;
Se riesci ad avere fiducia in te stesso
quando tutti dubitano di te - ma a tenere nel giusto conto il loro dubitare;
Se riesci ad aspettare senza stancarti di aspettare
o essendo calunniato a non rispondere con calunnie
o essendo odiato a non abbandonarti all' odio
pur non mostrandoti troppo buono ne' parlando troppo da saggio;

Se riesci a sognare - senza fare dei sogni i tuoi padroni;
Se riesci a pensare - senza fare dei pensieri il tuo fine;
Se riesci incontrando il Successo e la Sconfitta
a trattare questi due impostori allo stesso modo;
Se riesci a sopportare di sentire le verità che tu hai detto,
distorte da furfanti che ne fanno trappole per sciocchi,
o vedere le cose per le quali hai dato la vita distrutte e umiliarti,
ricostruirle con i tuoi strumenti ormai logori;

Se riesci a fare un solo fagotto delle tue vittorie
e rischiarle in un solo colpo a testa o croce
e perdere e ricominciare da dove iniziasti,
senza dire mai una parola su quello che hai perduto;
Se riesci a costringere il tuo cuore, i tuoi nervi, i tuoi polsi,
a sorreggerti anche dopo molto tempo che non te li senti più,
ed a resistere quando ormai in te non c'è più niente
tranne la tua volontà che ripete: Resisti!

Se riesci a parlare con la canaglia senza perdere la tua onestà,
o a passeggiare con i Re senza perdere il senso comune;
Se tanto nemici che amici non possono ferirti;
Se tutti gli uomini per te contano, ma nessuno troppo;
Se riesci a colmare l' inesorabile minuto
con un momento fatto di sessanta secondi,
tu hai la Terra e tutto ciò che è in essa,
e quel che più conta - sarai un Uomo, figlio mio.


És egy kis segítség:
calunnia=rágalom, furfante=csaló, distrutto=kipusztított, umiliarte=, logoro=kopás, fagotto=batyu, sconfitta=vereség, polso=pulzus, volontà=akarat, canaglia=csőcselék, inesorabile=kérlelhetetlen, colmare=eltölt, ferire=sebet ejt, costringere=kényszerít, sorreggere=alátámaszt