Nos, az égiek meghallgatták "imámat", és kicsit túl is teljesítették a tervet. Nem csak eső volt, de vihar is, a szelesebbik fajtából. Én a Tisza-tó partján, egy sátorban hallgattam a ponyva falán kopogó vízcseppeket. Reggelre egy nagyobb tócsa közepén ébredtem, és riadtan gondoltam arra, vajon otthon mi lehet ...
Nos, a garázs nem ázott be jelentékeny mértékben, de a vihar megcibálta a vízszállító rendszeremet, és mikor hazaértem a földön, némiképp behorpadva találtam a bádogcsöveket. Így aztán a tó sem telt meg teljesen, de azért már közel van az áhított mennyiséghez. A Tiszáról hoztam pár növényt, kedvencem a Ruca Öröme, mert ennek még föld se kell, csak úgy lebeg a vízen. Aztán ültettem még Nyílfüvet és Békatutajt. Persze mindenből csak kis mennyiséget. És utánuk hajítottam egy méretes farönköt, hogy a békák majd azon tudjanak napozni. Szóval alakul a dolog. A növények túlélési esélyei még labilisak, de egy szitakötő már meglátogatta az egyik nyílfüvet. Mellesleg egy másik nagy vágyam - a temérdek többi között - hogy legyenek sávos szitakötőim. Lásd:
Na de inkább saját tollakkal "ékeskedem":
