2015. május 25., hétfő

Felfedezés

Feltehetőleg már írtam, hogy mifelénk agyagos a talaj. Szárazságkor ujjnyi repedések keletkeznek a talajban. Azt jön az eső, zápor, zivatar, mint most is, és ezek a hasadékok ripsz-ropsz eltűnnek. Viszont érdekes szörcsögő hangot ad ki a talaj. Ma pedig azt fedeztem fel, hogy ha egy nagyot toppantok (mint ahogy a mérges és hisztis királykisasszonyok tennék), akkor érdekes kakofónia tör elő a földből. Úgy 2 méteres sugarú körben innen-onnan pöfögő, büfögő, szürcsölő hangok hallatszanak. Megismételtem, és újra ez a jelenség köszönt szembe, de immáron újabb helyekről keletkezett a zaj. Kísérteties, ahogy a föld reagál a dobogásra.
A kézi vízipumpa képével még adós vagyok, igaz ebből a fotóból túl sok nem látszik. A lényeg, hogy egy hosszú pvc-cső lemegy a ciszterna aljára, aminek az alján van egy szűrő, meg egy lábszelep. Tulajdonképpen a lábszelep sem más, mint egy lyukas korong, amin vagy egy membrán, ami csak egy irányban engedi át a vizet. A cső másik végére meg kell egy dugattyú, ami felhúzza a vizet. Látszik, hogy van még egy kifolyó. Ennyi. A netről néztem ki amúgy az előállítás folyamatát, és azóta csináltam már egy kisebbet is. Azért volt erre szükség, mert az első egy 50-es átmérőjű pvc-csőből készült, és a 2 méter vízoszlopnak már nagy volt a súlya. A súly azért lényeges, mert tovább akarom fejleszteni a "berendezést", és egy szélkerék fogja a dugattyú mozgatását végezni. Mellesleg a neten találtam másik érdekes projektet: hogyna csináljunk pvc-csőből tutajt, katamaránt, trimaránt. Mondanom se kell, ez is felkerült a listámra, a jövő héten vennem kell csöveket. 
Ez pedig egy gomba, amit az érdekes színe miatt kaptam lencsevégre. Olyan neon-narancssárga, sajnos a távoli kép torzította a színt, a közelinél meg homályosak lettek a kontúrok. Egy kerti fatörzs ülőke tetején virágzott ki, és olyan buborékszerűek. Na, a végére még becsúsztatok egy kutya-macska képet. Ennek is fura története van!
Grafi talált egy hangyabolyt. A bolyból lóhere nőtt ki, ami épp virágzik. És azt láttam, hogy Grafi hevesen, szinte önkívületben nyaldossa a virágot. De vagy 4 percen keresztül! Már Picúrnak is feltűnt, aki azt hitte valami ínycsiklandó kaja hever a fűben csak épp nincs szaga. Szóval óvatosan odaoldalgott, és csalódottan látta, hogy semmi különleges. Ahogy látszólag a kép is tök átlagos ... :)

2015. május 22., péntek

Nőtincs

De nem hajfonat. Ez ugyanis egy szomszédos falunak a neve. Ugye milyen mesés települések vannak itt? Gondolok itt egy másik, "testvér" falura, Szendehelyre (is). Nem tudom, hallottátok-e hírét Seholszigetnek? Ez egy élménypark, leginkább gyerekeknek, és főképp erről híres Nőtincs. Voltam már itt, de gondoltam, hogy az idei első kerékpáros túra célpontjának pont megteszi. Akkor még ugyanis szép idő volt, hiszen ez hétfőn történt. Igaz hétköznap volt, meg a főidény is odébb van még, de azért most is volt ott egy gyerekcsoport. De inkább a képek beszéljenek helyettem:











Az utolsó előtti képen pöttöm méretben ugyan, de látszik egy lokomotív. Egy ilyen sétavonat viszi körbe az utasokat, és nem csak a parkban, de a faluban is. Azt ugye nem is kell mondanom, hogy a gyerekek mennyire szokták élvezni ezt a helyszínt.
Szűk kilométerrel odébb pedig van egy méretes víztározó, ami a felnőttek felüdülését szolgálja. Gyönyörű park csalogatja a pihenni vágyókat, győződjetek meg róla Ti magatok is. ... És lehet vízibiciklit bérelni!





Már épp azon elmélkedtem, hogy milyen jó lesz itt hétvégén, mikor beütött ez a pocsék idő. No, sebaj, majd egy másik hétvégén. 
A végére még tartogatok egy meglepetést! Mert a nap fénypontja nem ez a két helyszín volt, hanem egy rozzant telek gondozatlan kertje. A sok sitt, törmelék és bádoglavórok kupacai között, a vadon nőtt bodzabokrok hűsítő árnyékában kilenc kismalac sivalkodott, és rágta lelkesen a füvet. Nem voltak nagyobbak egy macskánál. És mellesleg, én azt hittem a malacok farka kunkori ...



2015. május 11., hétfő

Ékes apanyelvünk

Volt már egy ilyen bejegyzés részemről, de most megtaláltam annak a bizonyos versnek a folytatását. Sőt az is kiderült, hogy Bencze Imre a szerzője ennek a pompás nyelvi vegyesvágottnak. Meg is ragadom az alkalmat, hogy kalapot emeljek és fejet hajtsak a vers írója előtt. 
A költemény az 1982-es Humorfesztivál döntőjében hangzott el, és az Írószövetség különdíját nyerte el.

Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk

Gyönyörű vagy, ó magyar nyelv, alig győzlek csudálni,
Ámde olykor miattad kell ritkás hajam csupálni.
Mennyi erő, mennyi szépség, mennyi játék, mennyi tűz,
Szájára vesz Ganaj Pesta, mennyi mocsok, mennyi bűz.

Fényes napunk felsugárzott új világunk hajnalán,
"Ember - e szó büszkén hangzik" - mondta Gorkij hajdanán.
Ember ma már nincsen nálunk, legföllebb ha gazember
Van helyette ürge, ipse, pasas, pasi, pasinger,
Manusz, mandró, mangár, muki, muksó, muksi, apafej,
Hapsi, hapek, gádzsó, bádzsó, kani, kandur, kurájber,
Szivar, mókus, csóró, csávó, fószer, apus, tata, krapek,
Pacsmag, pali, palimadár, pofa, pacák, pók meg pacek.

Volt itt régen szép menyecske, kisasszonyka, hajadon,
Ma már csaj van, spiné, spinkó, pézsma, tojó, amazon,
Csinibaba, szilva, szöcske, szirén, szatyor, kismadám,
Macska, menyét, pulyka, gyöngytyúk, pipi, nyanya, szépanyám;
Kocsid járgány, tragacs, kordé, szemétláda, skatulya,
Tupírozott szappantartó, bűzdaráló taliga;
Szépre, jóra, kitűnőre azt rebegjük: oltári,
Penge, szuper, állati klassz, baromi jó, haláli;
Ami nehéz: rázós, fázós, csomós, cikis, meredek,
Hullafrankó bigét smárol Sándor, József, Benedek.

Okos férfi ritka nálunk, tengernyi az ostoba,
Olyan, akin nem hagy nyomot tanfolyam, se oskola,
Sok az olyan - gyakran halljuk - kinek esze hézagos,
Hütyü, plömplöm, stupid, bornírt, flúgos, buggyant, kótyagos,
Hígvelejű, golyós, hangyás, hibbant, hibás, ütődött,
Süsü, gügye, lüke, gyagyás, lökött avagy lökődött,
Ügyefogyott, félcédulás, félnótás vagy félkalap,
Blőd, akinek jószerével még a kör is téglalap,
Idióta, abnormális, degenerált, debilis,
Bunkó, balfék, bomlott agyú, balga, bamba, be dilis,
Tökkel csapott, elmegyenge, dinka, dinnye, balfácán,
Bolond, kinek vekkeróra csireg-csörög bal lábán,
Zagyva, szédült, badar, bárgyú, bugris, hólyag, fafejű,
Agyalágyult, tahó, tökfej, tuskó, kretén, féleszű.

Jó leány a kis Mariska, csinos, dolgos, takaros,
Rosszlányokra bő a lista: utolsó vagy fapados,
Örömleány, sarki csillag, cemende vagy utcalány,
Cafka, cafat, céda, kokott, kéjnő, kuruc, kurtizán,
Feslett, cula, rüfke, prosti, éji lepke, pillangó,
Rima, ribanc, szajha, lotyó, hetéra vagy kisringló.
Kérdésemet nem szeretném véka alá rejteni:
Képernyőnkön mér' kell őket mindig ku-nak ejteni??!

"Csudálatos szép magyar nyelv!" - tapsikol egy délnémet,
"Tősgyökeres" magyar szókkal szédíti a nénémet:
Ziherejsz-tű, hózentróger, kredenc, kurbli, puceráj,
Hercig trampli, smucig spicli, fecni, lichthof, kóceráj,
Pacsni, plecsni, cekker, cvikker, stempli, spulni, stampedli,
Strimfli, svindli, sufni, smirgli, hakni, hülzni, stanecli.
Pató Pali semmittevő, aluszékony, tohonya,
Nemtörődöm, rest és renyhe (nagykutya a rokona!),
Lomha, lassú, lusta, léha, hanyag, henye, komótos,
Álomszuszék, tétlen, tunya, naplopó és pityókos,
Nem igyekszik, nem törekszik, nem dolgozik rendesen,
Nem fűlik a foga hozzá, nincsen hozzá kedve sem;
Ám szemébe nem ezt mondják, ha az ÜB határoz:
"Pató Palcsi helytelenül viszonyulsz a munkához!"

Pápaszemes felszólaló körmondata dagályos,
Panelekből építkezik, ez a módi ragályos:
Nékem az a meglátásom... szűk a keresztmetszetünk...
Jelenlegi időpontban hiánycikket termelünk...
Szükségletek beszerzése lerendezést igényel...
Problémaként jelentkezik szabály közt a kivétel;
Megmondjuk a tagság felé... irányt veszünk előre...
Per pillanat lebeszéljük... sztornírozzuk jövőre...
Kapacitást biztosítunk... beruházást eszközlünk...
Újságokban mindenféle marhaságot leközlünk;
Ruha- s cipőféleséget marketolunk önöknek –
Harminc éve, hogy e sémák vissza-visszaköszönnek!

Sugárutak csinosodnak, szépülnek a közterek,
aszfalton és hímes réten rügyeznek a közhelyek;
Pedáloz egy buzgó mócsing, hat húszassal érkezett,
Most jött le a falvédőről, s tűzközelbe férkezett:
Csókolom a kisztihandját! - Hogy oda ne tipegjek!
Nékem az csak leányálom, hogy kegyeddel kikezdjek!
- Elegáncsos vagy ma este! - Igyekszik a dolgozó!
- Részemről a fáklyásmenet - szól egy hullahordozó.
- Helyes nő ez! - Himlőhelyes! - Szerény, mint az ibolya!
- Lúdtalpa van, szinte gágog! - Mézből van a mosolya!
- Mennyi nő, és mind a másé! - Ez van, ezt kell szeretni!
- Nászéjszakán besegítünk... - Lehet róla fecsegni!
- Ezt a ziccert nem hagyom ki, nem ettem én meszetet,
- Esküszöm az életedre! - Legszebb szó a szeretet!
- Mink itt aztat nem tudhassuk - mórikál egy professzor,
- Nem vagyunk az őserdőben! - int a lánya huszadszor.
- Le vagyok én targiázva! - Ez is jól megaszonta;
- Intelligencs ember vagyok, kéccer fürdök havonta;
- Beleköptek levesembe! - Mint a bolha köhögök;
- Ide azt a rozsdás bökőt! - Én ezen csak röhögök.
- Nem vagyok én Czeizel Endre, hogy az okát kutassam!
- Meséld ám a nénikédnek! - Mondjam-é vagy mutassam?!
- Pattanj, mint a nikkelbolha! - Előállt a kordélyom!
- Szopogasson zsilettpengét! - ajánlja a borbélyom.

Csiricsáré beszéd kábít fiatalt meg öreget,
Éjjel-nappal szajkózzuk e falmelléki szöveget,
Anyanyelvünk romlik, kopik, szennyeződik szüntelen,
Közhelyektől lesz a szavunk fakó, szürke, színtelen;
Goromba szó, utcazsargon, irodanyelv fénytelen,
Mit a nyelvhű állampolgár elviselni kénytelen,
Pedig tudjuk, hisszük, valljuk: gazdag nyelv a magyaré,
Rajtunk áll, hogy tiszta, pontos és játékos marad-é.

2015. május 5., kedd

Oldalborda

Nem, nem az exnejemről fogok értekezni, ez ugyanis egy honlap címe. Ennek a weblapnak az olvasói szavaztak Magyarország legszebb 10 falujáról. Ugye már sejtitek a titokzatos kapcsolatot? Nos, én eddig is büszke voltam erre a kis településre, legfeljebb nem tudtam, hogy többen is ismerik. És akkor a szavazók még nem is tudták, milyen kulturális élet zajlik mifelénk. 
Szóval duzzadt kebellel ajánlom figyelmetekbe a 8. helyezettet:
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...