Csóványos

Mivel hamarosan megyek majd túrázni a Magas-Tátrába (Rysy 2499 méter), ezért gondoltam nem árt, ha kicsit edzem a lábamat. A Camino már idestova 3 hónapja lezajlott, és azóta nem is gyalogoltam egy kiadósat. Márpedig a Tátra esetében nem is annyira a távolság a mérvadó, hanem inkább a magasság. Tehát nekem is emelkedős terepet kellett választanom, és ez mi más lehetett volna, mint a Csóványos, a maga szerény, de azért tüdőpróbáló 938 méterével.

A tájról kevés képet csináltam, hiszen már jártam errefelé, viszont sok gombát láttam, és ezeket örömmel örökítettem meg. Nógrád határában nagy építkezéssel találkoztam:

 Ezek itt nem földönkívüli lények petéi, hanem hatalmas szénabálák befóliázva.

 Bár a lakótelepről nekem betonkolosszus, emeletesház és panel jut eszembe, de ez nem feltétlen igaz:

 Mert ez az a telep, ahol laknak.

 Ez pedig egy kastélyszálló bejárata, ami egykor honvédségi ingatlan volt.

És akkor jöjjön a gomba mustra:

40-es számú madárlak:

Íme egy pazar hangyaboly, aminek több mint egy méter az átmérője:

Ugyanaz közel(ebb)ről:

Ez ha nem tévedek egy őszi kikerics ...

Felújítás alatt a kilátó ... hát, szebbet is el tudok képzelni:

Épületvetítés

Nem tudom ki találta ezt ki, de áldassék a neve. Engem lenyűgözött és elvarázsolt:

Fényfestésnek is szokták hívni:

Kár, hogy olyan messze van Lökösháza ...

Cickány

Tegnap, szorgoskodás közben megismerkedtem kertem egy új lakójával, egy kis cickánnyal. A betonkeverőt bányásztam ki megszokott helyéről, és miközben a mellé hordott deszkákat dobáltam, egyszerre felbukkant egy izgatott orrocska. Talán álmából ébresztettem, mert kicsit tétován téblábolt jobbra-balra, és szemlátomást meg volt zavarodva. Nála már csak én voltam jobban megilletődve. Egyrészt örültem, hogy egy ilyen kedves rágcsáló gyarapítja "állatkertemet", másrészt próbáltam sebtiben előhalászni a telefonom, hogy lefényképezzem Pinokkiót. Hegyes, hosszú nózija miatt kapta ezt a nevet. Szerintem még gyerek, de az ösztönök már működnek benne, és hamarosan megtalálta a rést a földön heverő deszkák között. Utána már hiába pakoltam el a léceket, többé már nem láttam a kis pöttömöt. A fotó sajnos nem készült el, de a rend kedvéért a neten kerestem egy fotót - noha ez negyed olyan aranyos sincs, mint az ÉN cickányom.

Fekete tulipán vs Öreg bánya titka

A "Fekete tulipán" (La tulipe noir) több okból jelentős számomra. Egyrészt velem egyidős a film, másrészt szerepel benne Virna Lisi, akiről mindig az az anagramma jut eszembe, hogy Ni a Virsli. Olasz és elbűvölő. 

Egyébként épp most ért véget az M1 adón. Mármint a film, aminek a zenéjéről szeretnék szót ejteni. Éreztem, hogy ismerős, míg nem az egyik pillanatban beugrott, hogy "Az öreg bánya titka"-nak is ez a zenéje. Utóbbi sorozat 1973-ban készült. Kisvacak, Pocok, a Kenguru testvérek és Pirosfej tizedes ... rémlik már?

Ennél már csak az "Őrjárat az égen" zenéjének körülményei érdekesebb. Hivatalosan Hidas Frigyes a zeneszerző, de erősen áthallásos Morricone "hatása", csak meg kell hallgatni "A Jó a Rossz és a Csúf" Marcia című betétdalát. A magam részéről annyi enyhítő körülményt találok, hogy a magyar verzió hangszerelése szerintem egy kicsivel jobb.

és az etalon:

Látványborospince

Elkészült a mű, az alkotó pihen. Közel kétéves projekt végére tettem pontot, de immár zárható is a házibunker. Grafi fel is avatta egy áldásosztó pisilés keretében. Mellesleg a csigák is roppantmód szeretik az "odút", naponta hajítok ki 4-5 egyedet. Most leginkább tűzifát tartok benne, meg pár kertiszerszámot. A mérete 1,5 x 1 méter és a belvilág a legmagasabb pontját 1,75. Én még épp fel tudok állni benne, de a bejárat csak 1,5. Direkt csináltam ilyen hobbit méretűre, mert nem is annyira a tárolás volt a lényeg, hanem az utcáról való látvány. Persze arra azért figyeltem, hogy a talicska azért elférjen benne, ha már ennyi munkát áldozok erre az építményre. Sok fáradságot feccöltem bele, de igazából öröm volt ez a foglalatosság. Jól sikerült a téglaborítás is, amitől egy kicsit féltem. A téglákat a végén többszöri átkenéssel beitattam lenolajjal, hogy a felületük fényesebb és élénkebb színű legyen.

 

 

 

 

És bónuszként beteszek egy képet a wallisi feketeorrú bárányok számára létesített karámról is. :)

Ja, és azt akartam még mondani, hogy már kitaláltam a jövő évi elfoglaltságot is, ilyet szeretnék építeni: (veszek lottószelvényt): https://www.youtube.com/watch?v=jn0M9qQJEuw

Grafiológia

Megközelítőleg egy hete arra lettem figyelmes, hogy véres nyomok tarkítják a padlót. Aztán a kanapén is feltűntek az ijesztő jelek. Pedig nem is néztem horrort, és nem is vacsoráztam nehezet. Először nem tudtam mire vélni a dolgot, de a nyomok a cicához vezettek, hiszen ott tűntek fel a maszatok, ahol Grafi szokott heverészni. De rajta nem láttam semmit. Aztán pár nappal később már látszott a fenekén egy seb, de nem tűnt komolynak. Hozzáteszem, a vérnyomokat nem úgy kell elképzelni, mint egy szaftos krimi kellékét. Mikor felfedeztem a sebet, ami pár nem után sem akart behegedni, feltűnt, hogy valami csomó is van a seb mögött. Mindez a fenekén. Egy szó, mint száz, éreztem, hogy ide orvos kell. Tehát bejelentkeztem a dokihoz, és kedden el is mentünk Szendehelyre (ugye milyen szép neve van a szomszéd falunak?) .

Nem szaporítom a szót - csak a szokásom szerint - a doki leborotválta a cicus hátsó fertályát, (közben én markoltam erőteljest Grafi nyakszirtjét) megvizsgálta a sebet, és egy majd négycenti hosszú szőrfonatot húzott ki a sebből. Brrrrr. Nem volt egy szép látvány. Mondta az ürge, hogy ez amolyan tályog, mikor valami idegen anyag kerül a sebbe, és ezért nem tud gyógyulni a seb, és idővel elfertőződik a seb. 

Grafi kapott egy antibiotikum injekciót, valami kékszínű fertőtlenítő spray-vel be lett fújva a seb környéke, és kaptam gyógyszert is, amit félnaponta kell majd adnom neki. Szóval most majd várom a fejleményeket, remélem nem lesz semmi komplikáció. A kedve szerencsére jó. Esténként szeret incselkedni és vadászósat játszani, de a való életben még nem fogott se egeret, se gyíkot, se madarat. Persze ezt inkább a jó tulajdonságai közé sorolom, csak számomra szokatlan egy macskától.

Mostanában harcolok a hernyókkal. A lakásban, fadézsában erőspaprikát nevelek, bár ez inkább dísznövény kategória. Pár napja fekete morzsalékra lettem figyelmes a dézsa alatt a földön. Azt hittem pókkaki. De pókot nem találtam. Feltakarítottam, de fél nap múltán újra ott voltak a fekete pöttyök. A paprika levelei meg szitaszerűek lettek, vagyis valami rágja őket. De hiába meresztettem a szemem, magát a hernyót nem láttam. Aztán a mérnöki tudományomra volt szükség. :) Megnéztem a kaki helyét, onnan húztam egy képzeletbeli függőlegest, és ott kerestem a "pusztítót". És így, nagy nehezem megtaláltam az egyiket. Azóta már hatnak tettem ki a szűrét. Az egészet igazából azért írom, mert döbbenetes, hogy mennyire be tud olvadni a környezetébe ez az araszoló állatka. Sajnos a növényt alaposan hazavágta, úgy néz ki, mintha valami vegyitámadás érte volna.