Mostanában olyan gondolkodós hangulatban vagyok. Talán a tél is teszi, de leginkább az hogy érdekes videókra bukkanok a neten. Nincs hittérítő szándékom, és senkit nem akarok győzködni semmiről. legfeljebb arról hogy tárjuk ki elménket és hallgassunk meg másokat. Tudjuk kifújni a pelyvát a tiszta gabona közül. Az pedig, hogy mi számít pelyvának, azt mindenki döntse el saját maga. Egy nevet azonban úgy hiszem érdemes megjegyezni: Villás Béla. Érdekes gondolatai vannak, és meglepően sok előadása lelhető fel a neten. Ő magát spirituális oktatónak vallja. Engem persze nem a Jézusos elmélkedései fogtak meg leginkább, hanem a Tündérek, koboldok, manók, törpék. De ne féljetek, a Biblia azért ebben is szerepel.
A másik internetes videójegyzet szintén a címe által lopakodott be a tudatomba, és szinte kényszerített rá, hogy rákattintsak. Kismacskám és a háború. Forrai Ildikó osztja meg velünk gondolatait. Sokáig nem mertem kimondani, hogy nekem is hasonló érzéseim vannak. Hiszen a háború szörnyű és rettenetes, fájdalommal és könnyel teli. De ugyanakkor embereket nevel. Ami nagyon hiányzik ebből a világból. Elkényeztetett és pazarló társadalomban élünk, nem tudjuk igazán felfogni, megérteni mi mindenünk van, és hogy ez nem feltétlen törvényszerű. Nem akarom túlragozni a dolgot, inkább nézzétek meg a felvételt, nagyjából a 7. percnél van (számomra) az esszencia, lásd bungee-jumping.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése