Április

Ezer gondolat és esemény forrong a fejemben, de oly nehéz időt szakítanom, hogy mindezt szövegszerkesztőbe "vessem". Másrészről restellem, hogy itt ez a blog, és én mostohagyermekként csak olykor-olykor szórok neki némi szárazkenyeret. Zámbó Jimmy örökbecsű soraival mondhatnám: Egyszer megjavulok én, jó leszek majd ... Addig is, lelkiismeretemet parányit megnyugtandó egy Tóth Árpád verssel küldök bíztatást mindenkinek:

ÁPRILIS


Április, ó, Április,
Minden csínyre friss!
Faun-bokáju, vad suhanc,
Újra itt suhansz!
Vásott cigánykereked
Porozza a tereket,
Repül a szemét,
Levegőbe parazsat
Hintegetsz és darazsat,
Illatot s zenét!

Némely ingó és rügyes
Ág végére már
Küldöd: kússzék az ügyes -
Katicabogár,
Mint árbócra egy piros,
Pettyes zubbonyú,
Fürge lábú és csinos
Kis matrózfiú!
Kémleli a láthatárt:
Mennyi fény! Mi az?
S zümmög zengő, napba tárt
Szárnyakkal: tavasz!

Szunnyad még a tél-mező,
Fáradt, vén paraszt,
Fűszakálla csendbe nő,
Megcibálod azt,
Majd meg méznél illatosb
Szellőfésűvel
Fésülöd, s szólsz: hé, de most,
Lomha szolga, fel!
Szundikálás volt elég,
Vár az új robot,
Mit álmodtál, vén cseléd,
Krumplit vagy zabot?

S reszket s kacag a liget,
Cserje meg bozót,
Gyenge bőrű testüket
Úgy csiklándozod;
Minden erdő egy bolond
Hejehuja-hely,
Nincsen még seholse lomb,
Csak virágkehely:
Izzad még a levelek
Vajúdó rügye,
S a szirom már lepereg:
Csókos szél vigye...

S átsuhansz a városon,
Bérházak felett,
Felragyog sugároson
Sok vak emelet:
Reszkető, bibor varázs,
Vén kémény fala,
Lányszemszínű kék parázs
A szelíd pala.
Mély, sötét udvar felett
Négyszögű egen
Táncos lábad emeled,
Mint halk szőnyegen.

S padlásablakot, kitört
Sarkon fordulót,
Villogtatsz, mint zsebtükört
Pajkos nebulók:
Zsupsz! a földre hull a fény!
S ím a szenny alól
Nyűtt hang sír, tán a szegény
Por maga dalol?
Vak lap-árus: eleven
Bús utca-szemét
Sütkérez a melegen,
S nyitja holt szemét...

Április, ó, Április!
Míg tánccal suhansz,
Látogass meg engem is,
Víg örök suhanc,
Hisz egy régi kikelet
Furcsa reggelén
Együtt érkeztem veled
Földi útra én:
Szólt arany szimfónia
Napfény-húrokon,
S bölcsőmnél te, fény fia,
Álltál, víg rokon!

Április-testvérem, ó!
Hol van az a kor?
Ifjúságom hervadó
Kankalin-csokor,
Elpártoltam tőled én,
Nem veszed zokon?
Hej, beteg s fanyar legény
A régi rokon:
Ha a tavaszt élvezi,
Nézvén langy egét,
Bánatát is felveszi,
Mint szemüvegét...

Április, ó, Április!
Simogass, vezess!
Hadd legyek ma újra kis
Jó öcséd, kezes,
Hadd feküdjem tarka fák
Alján inni fényt,
Míg arcomba szöcske vág,
Zöld parittyaként,
Míg szememre patyolat
Szirom lengve jön,
S kis selyem-sátra alatt
Megbúvik a könny...

Ó, tán akkor, míg a méz
Színű nap lehull,
Bordám közül a nehéz
Szív is elgurul,
Imbolyog még, menni fél,
Majd gyáván, sután,
Bíbor labda, útra kél
Tűnő nap után:
Táncol, ugrik, fellebeg,
Enyhén száll tova,
Felfogják a fellegek,
S nem fáj már soha...

Közepesen felhős 6 °C Közepesen felhős Április bolondja, Norman Rockwell 1945-ös illusztrációja (Fotó: Wikipédia) A bolondozások napja Bernáth Aurél: Szabó Lőrinc portréja, 1955 (Fotó: krk.szabolorinc.hu) “Köd előttem, köd mögöttem” Rejtő Jenő, alias P. Howard (fotó: OSZK) Rejtő Jenő, alias P. Howard Kosztolányi Dezső (Fotó: PIM) Milyen volt Kosztolányi Dezső? “Köd előttem, köd mögöttem” Rejtő Jenő, alias P. Howard Aktuális Kultúra Psziché Szubkultúra Gasztro Kultúra+ Blog Galéria Sziget Fesztivál, 2014 (Fotó: Cultura.hu)Sziget szabadon A képek mesélnek - A Sziget titka (Fotó: Cultura.hu)Sziget 2014 Hirdetés Időjárás Budapest Ma Zápor 1 °C / 9 °C Zápor Jelenleg Közepesen felhős 6 °C Közepesen felhős Holnap Szeles -1 °C / 9 °C Szeles köpönyeg.hu Idézet Ozzy Osbourne Ekkor felálltam, és azt kiabáltam: "ROCK AND ROLL!" Kibaszott jó volt. Ozzy Osbourne Új idézet Nap képe Sarki fény (aurora borealis) Salgótarján közeléből fotózva 2015. március 17-én. MTI Fotó: Komka Pét A Zórád A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 6. Zórád Ernő - Jonathan Swift: Gulliver Lilliputban 15 (Fotó: zoraderno.hu) A Zórád – képregények A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 5. A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 4. A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 3. A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban 2. A Zórád – Swift: Gulliver Lilliputban Archív márc. máj. 2015. április H K Sz Cs P Sz V 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 Ma történt Levél Nagycsütörtök, az utolsó vacsora napja. (0 éve) Levél Megszületett Hans Christian Andersen dán meseíró, költő, regényíró és elbeszélő (A kis hableány). (210 éve) Levél Meghalt Morse amerikai festő és feltaláló, az elektromágneses távíró megalkotója. (143 éve) Levél Budapesten megszületett Körtvélyessy Zsolt magyar színész. (74 éve) Levél Elhunyt Karol Jozef Wojtyla, II. János Pál pápa. (10 éve) Levél Megszületett Giovanni Casanova. (290 éve) Levél Az Egyesült Államokban egységes fizetőeszközként bevezették a dollárt. (223 éve) Levél Megszületett Emile Zola francia író (Nana). (175 éve) Levél Táncsics Mihály szerkesztésében megjelent az első magyar politikai néplap. (167 éve) Levél Megszületett Pártos Erzsi színésznő. (108 éve) ezenanapon.hu Olvasóink ajánlják Vers a hétre – Tóth Árpád: Április Szerző: Cultura / 2013. április 1. hétfő / Kultúra, Irodalom Tóth Árpád (Forrás: MEK)Kistermetű, nagyon vékony, szinte vézna fiatalember volt Tóth Árpád, halk és szerény, mint egy pápaszemes kisfiú. Szépséget teremteni abból az anyagból, ami éppen van – kicsiny életünk anyagából. Ez volt az ő célja. Mit mást hozhat az április, mint megújulást, felfrissülést, a “Minden csínyre friss” élet frissességének bizonyítását? Tóth Árpád szemlélődő és játékos líra képviselője, akinek sorai mögött fantasztikus megvilágítás, kissé mámoros zene és az egyedüllét melege ég. Kerülte az üres virtuozitást és a hidegség vágyát, nem kitűnni kívánt, hanem átadni. Ezen a héten a bolond és szeles Április című verssel emlékeztetjük magunkat arra, hogy a “Szundikálás volt” elég volt. Tóth Árpád: Április Április, ó, Április, Minden csínyre friss! Faun-bokáju, vad suhanc, Újra itt suhansz! Vásott cigánykereked Porozza a tereket, Repül a szemét, Levegőbe parazsat Hintegetsz és darazsat, Illatot s zenét! Némely ingó és rügyes Ág végére már Küldöd: kússzék az ügyes - Katicabogár, Mint árbócra egy piros, Pettyes zubbonyú, Fürge lábú és csinos Kis matrózfiú! Kémleli a láthatárt: Mennyi fény! Mi az? S zümmög zengő, napba tárt Szárnyakkal: tavasz! Szunnyad még a tél-mező, Fáradt, vén paraszt, Fűszakálla csendbe nő, Megcibálod azt, Majd meg méznél illatosb Szellőfésüvel Fésülöd, s szólsz: hé, de most, Lomha szolga, fel! Szundikálás volt elég, Vár az új robot, Mit álmodtál, vén cseléd, Krumplit vagy zabot? S reszket s kacag a liget, Cserje meg bozót, Gyenge bőrü testüket Úgy csiklándozod; Minden erdő egy bolond Hejehuja-hely, Nincsen még seholse lomb, Csak virágkehely: Izzad még a levelek Vajudó rügye, S a szirom már lepereg: Csókos szél vigye… S átsuhansz a városon, Bérházak felett, Felragyog sugároson Sok vak emelet: Reszkető, bibor varázs, Vén kémény fala, Lányszemszínű kék parázs A szelíd pala. Mély, sötét udvar felett Négyszögű egen Táncos lábad emeled, Mint halk szőnyegen. S padlásablakot, kitört Sarkon fordulót, Villogtatsz, mint zsebtükört Pajkos nebulók: Zsupsz! a földre hull a fény! S ím a szenny alól Nyűtt hang sír, tán a szegény Por maga dalol? Vak lap-árus: eleven Bús utca-szemét Sütkérez a melegen, S nyitja holt szemét… Április, ó, Április! Míg tánccal suhansz, Látogass meg engem is, Víg örök suhanc, Hisz egy régi kikelet Furcsa reggelén Együtt érkeztem veled Földi útra én: Szólt arany szimfónia Napfény-húrokon, S bölcsőmnél te, fény fia, Álltál, víg rokon! Április-testvérem, ó! Hol van az a kor? Ifjuságom hervadó Kankalin-csokor, Elpártoltam tőled én, Nem veszed zokon? Hej, beteg s fanyar legény A régi rokon: Ha a tavaszt élvezi, Nézvén langy egét, Bánatát is felveszi, Mint szemüvegét… Április, ó, Április! Símogass, vezess! Hadd legyek ma újra kis Jó öcséd, kezes, Hadd feküdjem tarka fák Alján inni fényt, Míg arcomba szöcske vág, Zöld parittyaként, Míg szememre patyolat Szirom lengve jön, S kis selyem-sátra alatt Megbúvik a könny… Ó, tán akkor, míg a méz Színű nap lehull, Bordám közül a nehéz Szív is elgurul, Imbolyog még, menni fél, Majd gyáván, sután, Bíbor labda, útra kél Tűnő nap után: Táncol, ugrik, fellebeg, Enyhén száll tova, Felfogják a fellegek, S nem fáj már soha…

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható. Alapelvek: http://cultura.hu/alapelvek/