Atyaég!

Hmmm! Most leltem meg egy régebbi versem, és megdöbbentett, hogy mennyire nem változott semmi az elmúlt 5 év alatt.

46 éves lettem én,
nem voltam sosem lett tehén,
de voltam nős és megalázott, ...
életem oly elbaltázott.
Szerettem nőket, nem sokat, csak párat
bár ellenem szólt gyakorta a látszat,
mert szeretek bókolni és tenni a szépet
sajnálom ha vágyam kevéssé érted.

46 éves lettem én,
konok, dacos a nők terén,
de szívem lágy, akár az elmém
kérdésedre azt felelném:
Nem panaszra nyílik ajkam,
hogy kevesen csüngtek rajtam.
Vallom nem a szám a döntő,
egy tündér is elegendő!
De annak lelke ... hozzám szóljon,
tekintete is daloljon,
szavaira méz sápadjon
őmellette legyek otthon.

46 éves lettem én,
kertem csalánvetemény,
melyben pár szál pipacs virít
őrangyalom buzgón visít.
Nem sírok, csak szemem könnyes,
modorom is laza, könnyed
takargatom búbánatom
nem segíthet rút szánalom

46 éves lettem én,
nincs balfékebb e földtekén!