2014. április 2., szerda

Előkészületek

Tudom, vén vagyok és begyepesedett, de vannak dolgok, amik régebben egyszerűbben működtek. Például a vonatjegyek. Valaha ha A-ból B-be utaztam, akkor a menetjegy ára csak attól függött, hogy első vagy másodosztályon akartam-e utazni, és nem volt dilemma. Most viszont azt kell tapasztalnom, hogy a TGV, a franciák híres gyorsvasútja úgy működik, mint egy fapados repülőjárat, ahány nap, annyi tarifa. És mint látszik egy héten belül akár dupla költség is előfordulhat. Na mindegy, nekem kell alkalmazkodnom.
Másik hírem, hogy textilfestésbe fogtam. Feltett szándékom volt, hogy az útra viszek valami ruhaneműt, ami utal magyar mivoltomra. A zokni nem elég látványos, ezért a fejkendő mellett döntöttem. Vízitúrákon ez már jól bevált módszer, mert be lehet nedvesíteni, és kellemes hőmérsékleten tartja a koponyát. Csakhogy, ami nekem van, az egy amerikai zászló mintáját viseli, szóval azzal mégse mehettem, mert aztán boldog-boldogtalannak magyarázkodhattam volna. Először össze akartam varrni piros, fehér és zöld  anyagokat, de nem találtam ilyen vásznat. Akkor úgy döntöttem, hogy feláldozok egy lepedőt, és azt fogom befesteni.
Megvettem a festéket, de sajnos rutintalan vagyok, és utólag olvastam el, mit írnak erről az Ibéria textilfestékről. Hááát, kevés jót. Állítólag ereszti a színét, mint állat (hogy igényesen fogalmazzak). A használati utasítás számomra nem elég egyértelmű, földön-égen nem találtam, hogy egy tasak port mennyi vízhez kell hozzáadni, ezért a szabvány 1 literrel kísérletezem. (Ugyanis most van folyamatban a dolog). A kép ne zavarjon meg senkit, nem disznóöléskor készült. :)
A másik aggodalmam, hogy nem arról van szó, hogy egy ruhát egyszínűre varázsoljak, hanem 3 színt kell produkálnom egy kisebb felületen. Még csak a pirosnál tartok, de már a tacskó ööö zacskó kibontása után valahogy rőt ujjlenyomatok kerültek arra a részre, aminek majd zöldnek kéne lennie. Valamint a piros mező sokkal feljebb szívódott, mint vártam, tehát gyakorlatilag elvette a helyett a fehér sávtól. Vagy pedig nem lesz szimmetrikus a zölddel. 20 percig áztattam a kelmét, most beletettem egy evőkanál sót, és várok újabb 20 percet. Tik-tak, tik-tak ... elmém is eltikkadt ...

1 megjegyzés:

  1. Igen, a TGV mar csak ilyen...en mindig mondtam a tobbieknek, hogy azert, mert a vilagon talan legjobban a franciak tudjak, hogy nincs ket egyforma nap a heten... ;)

    Jo keszulodest!

    VálaszTörlés

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...