Borzadály

Szörnyű, hogy még mindig havazik! Az éj leple alatt megint közel tíz centi esett ... hát ennek már sosem lesz vége?! Íme egy vers, ami egyrészt gyerekkoromat idézi, másrészt nagyon vidám ... DECEMBERBEN!

Szabó Lőrinc: Esik a hó

Szárnya van, de nem madár,
repülőgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót:
megnézi a rádiót,
belebúj a telefonba,
lisztet rendel a malomba.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér már a város tőle:
fehér már az utca,
fehér már a muszka,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol,
de sehol
nincs más
fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra
hegye
és reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy: esik a hó! 

/muszka - az oroszok népies elnevezése - bár mintha mi annak idején pusztát mondtunk volna helyette .../