Mély fájdalmamra nem tudtam megörökíteni a pillanatot, amivel pedig jó eséllyel pályáztam volna egy állatfotó pályázaton. Kaphat bármennyi és bármely finom kaját Grafi - és ide sorolom a kenőmájast is - ha én nekiállok enni, akkor ő is "szolgálatra" jelentkezik. De idáig megelégedett azzal, hogy vagy a combomra rakta két mellső pracliját, vagy a hónom alatt préselte át a fejét, hogy szemügyre vegye, mit eszik a gazdi. Számomra ez is kedves szertartás, és szerencsére nem igazán szemtelen, csak egy sóvárgó néma könyörgés ül a szemében. De azt aztán igazán kitartóan végzi.
A mai napon, - talán perdöntő és ezért megemlítem, hogy rakott krumpli volt az ebéd - minden eddiginél látványosabb kéregetésbe csapott át. Ahogy falatozom és emelgetem a jobbik kezem, egyszercsak Grafi felmászott rá. Nyilván láttatok már afrikai szavannán ágakon elheverő oroszlánokat. Nos, Grafi is ilyen nagymacska lehetett előző életében, mert tőlük ellesve kéjesen lógatta két mancsát a kezem jobb és baloldalán, lábával a kanapén támaszkodva. Közben orrával a tányér felé szimatolt, és úgy mozgatta a nyakát, mint egy furulyaszót halló kobra. Tüneményes volt! Most már itt alszik mögöttem, és biztos reszkető mócsingokról álmodik. Egyébként múltkor felfedeztem, hogy a kínai csípős levest is szereti, és még a kukoricát is megette, amit én tettem bele állagjavítóként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése