2013. szeptember 14., szombat

Egy falusi Pesten

Igen, a szóban forgó személy én vagyok. Nem is írtam volna ezt, ha tegnap nem lett volna olyan érzésem, mintha külföldi lennék saját hazámban. Ezt minden keserű szájíz nélkül írom, szóval nem panaszáradat következik. Egy webáruházban (lám az angol szavak hogy idetolják a képüket :) a kis oktondi erőszakosak) rendeltem egy cipőt. Nem krokodil és nem olasz, egy "sima" Saucony futócipő. Mert a láb kényes jószág, főleg, ha  hosszútávú terveink vannak vele. Tehát ennek átvétele okán kerültem  a fővárosba, annak is a sűrűjébe. Viszont hétköznap parkolni Pesten felér egy Canossa járással, ezért én már a Domus közelében letettem az autót. (Ez két villamos megállónyira van az Árpád hídtól) Innen lavíroztam a Király utcába hol gyalog, hol villamossal. Lényeg, hogy sokat volt módom gyalogolni, és volt időm rácsodálkozni a pesti forgatagra. A West End mellett tört rám először az említett érzés, kapkodtam a fejem az utcazenészek és a bódés árusok között. Meg ott volt az a pompás szökőkútjáték. Tudjátok, ami ott van kb. a monstrum felénél, és nem állandóan folyik a víz, hanem innen-onnan pajkosan kispriccel. Többnyire jó magasra fel. De csak egy pici adag. Megy-megy fel, aztán erejét veszti és nagyot toccsanva érkezik a betonra. Olyan mókás. Valahogy a víz mindig elbűvöl.
De ezúttal siettem, mert már délután volt. Rengeteg ember tolongott az utcán, és már el vagyok ettől szokva. A Király utca is nyüzsgő és áradó volt, igazi színes kavalkád. Hát még mikor az itt látható masinát megláttam! Igazából akkor határoztam el, hogy ezt muszáj egy bejegyzés formájában megemlítenem. Igyekszem elmagyarázni a képet, mert azért annyira jól nem látszik, de ha a beerbike szót a keresőbe beírjátok, más képet is találtok. Én sem tudtam lefotózni a szerkentyűt, annyira váratlanul ért a látványa. Szóval adva vagyon egy kerekes bárpult, már ez önmagában frenetikus találmány. De itt nincs mixer vagy kocsmáros, mert mindkét oldalon ülnek a "kuncsaftok". És hogy mitől halad a masina? Bicikliznek a szorgalmas kortyolók. Sajnos nem tudtam a szerkezet alá nézni, pedig az is érdekes lehet, hiszen az ivócimborák a haladási irányra merőlegesen ülnek, és úgy tekernek, tehát nem egy sokszemélyes tandemet kell elképzelni. Nagyon látványos jószág, hozzátéve, hogy a rajta ülők sem citromnyalogatással vannak elfoglalva, ennek megfelelően a hangulat az egeket verdesi. Nekem is feldobta a napom, és vidáman ballagtam tovább.
Mellesleg a cipővásár is jól sikerült, tehát minden kafa, csúcs, isteni, szuper, király, klassz, frankó, zsír, sirály, tuti, tök jó, pöpec, príma, baró, fain, fantörpikus, karaj, okés, szupi. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...