Versek bűvöletében

Visszatérve a szombat estére, szeretnék egy életképet festeni elétek. Igen, a szokásos irodalmi esténkről lesz szó. Mi szervezők, szereplők, már 4 órakor ott tüsténkedtünk a kultúrházban. Fűtés, hangosítás, díszlet elrendezés, végső próba ... efféle nyalánkságok. Fél 5 felé már szivárogtak a nézők. Van nálunk egy olyan kedves szokás, hogy bár nincs belépti díj, de önkéntes alapon a nézők hoznak süteményt, amit műsor után vidáman beszélgetve együtt fogyasztunk el. Öt órakor elcsendesült a nézőtér, és Nusika köszöntötte az egybegyűlteket. Örömmel láttuk, hogy fiatalok és idősek egyaránt érdeklődtek műsorunk iránt. A műsorfolyamot Nusika kezdte Sík Sándor versével, utána a gyerekek jöttek, Dóri, Laura és Lili személyében. Zelk Zoltán őszi versét, Romhányi József panaszos sündisznóját és Kovács Sándor Pisze Nyusziját

hallgathattuk meg. Nagy-nagy taps fogadta valamennyi produkciót. A versek miatt is, meg olyan üdítő volt látni, hogy végre a fiatalok is kezdik megkedvelni a verseket. 

Ezt követően komolyabb hangvételű szavalatok következtek Jókai Anna, Sajó Sándor, Kosztolányi Dezső örökbecsű sorai hangzottak fel. Kicsit lazítva a komor hangulaton Bardócz Csaba gitáron adta elő saját szerzeményeit, majd a jegyző asszony következett egy verssel a szeretetről. Őt Tihamér követte, Márai Sándor versét adta elő mély átéléssel. Ekkor már nem tudtam annyira figyelni, hiszen Brigivel készülődtünk a Válásra. Ez egy kétszemélyes vidám darab, amit eredetileg Pálos Zsuzsa és Sztankay István adnak elő. 

Újra Ildikó verse következett, ezúttal József Attila Kései siratóját adta elő, utána pedig én szavaltam Reményik Sándor versét. Nem árulok zsákbamacskát, azokat a verseket mondtam, amit már korábban ide is kitettem. Csaba gitározott újra, majd jött az est nagyszabású vállalkozása, egy 5 azaz ötszereplős bohózat. Veszélyeztetett gyerek a darab címe. Röviden arról szól, hogy a család egyik gyereke bukásra áll irodalomból, és jön az osztályfőnök családlátogatásra. A família elhatározza, hogy az apa eljátssza a részeges dúvad férjet, ezzel indokolva, hogy miért nem tud a gyerkőc tanulni otthon. 

Szépek, szépek a versek, de számomra ezek a vidám jelenetek az igazi örömforrás. Utánunk még Nusikának volt egy fergeteges előadása egy disznóvágásról, csak annyi sváb szóval volt megtűzdelve, hogy én biz' sok helyütt nem értettem. Műsor után még volt egy kis beszélgetés süti majszolás közben, de volt üdítő és bor is, sőt forralt bor, ami még nekem is ízlett. Szerintem mindenki pompásan érezte magát. Mikor már kicsit kevesebben maradtunk, még elmondtam két vidám verset, Nusika pedig parádés vicceket mesélt. Én a magam részéről igazán sajnáltam, hogy haza kellett jönni, és már most várom, hogy mikor lesz a következő irodalmi est.