Már írtam egyszer, hogy kedvelem a fura szavakat. Gimnazistaként elolvastam a Bakos-féle idegen szavak szótárát, aztán később, érettebb fejjel, unalmas óráimban átrágtam magam az Magyar Értelmező Kéziszótáron. A megnevezés elég csalóka, mert lehet hogy kéziszótár, de Schwarzenegger bicepsze kell hozzá. Viszont igazi kincsesbánya az elfelejtett szavak terén. Ennyit bevezetésként.
A fenti szót már jóval később tanultam meg, és azért se árulom el, mit jelent. Mert az véget vetne a játéknak. Inkább legyen meg az a furcsa érzés, hogy ez a szó egy különösen kegyetlen vallás képviselőjét jelöli meg, avagy az alkímia egy fontos alapanyaga, esetleg egy vad és vérszomjas vadállat ami az idők homályába veszett. Aki kapásból tudja a szó jelentését, annak alázatos főhajtásom, és jelentkezhet a jutalomért.
Ha már a sejtelmes és titokzatos dolgoknál tartunk, elárulom, hogy a festés után újra a barlang/pince ejtett rabul. Mint az egyik képen látható, az érdeklődés más élőlényben is feltámadt, és Picúrnak is hűs menedéket ad majd, mikor közeleg a kánikula. Mert a talaj agyagos, tehát jól tartja a vizet, és majdnem egész nap árnyékos, tehát ideális egy felfázás összeszedéséhez. Mármint emberi léptékkel mérve. A teteje immár a 2 métert is túlhaladta, és olyan kemény, szilárd itt a talaj, hogy a rengeteg esőzés dacára egy szemernyit sem omlott be. Amikor ásni szoktam, úgy 10-20 perc elteltével mindig Monte Christo jut eszembe, és máris szerencsésnek érzem magam. Már Einstein is megmondta, hogy minden relatív! :)
Na, lassan összekapom magam, jógával egybekötött kerti partira vagyok hivatalos, és még beretválkoznom is kell. Kívánok mindenkinek kellemes hétvégét, kinek-kinek napot avagy árnyékot, a gomba- és gilisztagyűjtőknek lágy esőt, a
téli sportok kedvelőinek sok pénzt, hogy elmehessenek a Spitzbergákra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése