Vízitúra megbeszélés

Szombaton társadalmi életet éltem. Először meglátogattam apámékat, aztán onnan siettem a vízitúra megbeszélésre. Évről-évre, július elején egy baráti társasággal megyünk a Felső Tiszára kenuval kikapcsolódni. A dolognak igazi sportértéke ugyan nincs, mert többet csorgunk a Tiszán, mint evezünk, de a hangulat szenzációs, és olyan jó a természet részévé válni. Valami ősi vágy hajt sátorban lakni, mezítláb mászkálni, este bográcsban főzni, jókat beszélgetni a tábortűz körül. Nem azt mondom, egy egész életet így leélni elég macerás lenne, és egy idő után már hiányzik a számítógép is, de ez a tíz nap az év fénypontja. Nos, ennek részleteit beszéltük meg, hogy ki jön egyáltalán, hány napra, és honnan legyen az indulás, hová az érkezés. Az utóbbi években a társaság mindig két részre bomlik. Van a "kemény mag", aki kitölti mind a tíz napot, és vannak a hétvégi "nyaralók", akik 2-3 napra csatlakoznak a "sportemberekhez". Egy olyan köztes döntés született, hogy a Tisza tótól indulunk, szombat-vasárnap a környéken evezünk, aztán hétfő magasságában rendelünk egy zsilipelést, és lejjebb megyünk a Tiszán, talán egész Szolnokig. Az időjárás is közbeszólhat még, pontosabban a vízszint állása. Ugyanis a homokpadokon való sátorverés egyik feltétele, hogy reggel ne arra ébredjünk, hogy tocsogunk a sátorban. Volt már példa ugyanis erre is.

Persze a megbeszélés nem egy szigorú "konferencia", tehát menet közben ezer más témára is kitértünk, például arra, hogy állítólag az okos telefonokra letölthető szúnyogriasztó alkalmazás. Az elmélet arról szól, hogy a telefon bizonyos frekvenciájú hangot ad ki, ami a hímszúnyogok kéjes döngicsélését utánozza, ezért a nőstények csalódottan elkerülik a környéket. Hmmm. De hogy világos legyen, ez nem az én fantazmagóriám: http://eletmod.transindex.ro/?hir=2481 

Aztán később elkezdett csöpögni az eső, és megállapítottuk, hogy nyilván a szúnyogok pisiltek be ijedtükben. Beszélgetés közben ettünk pogácsát, rétest, pizzát és fagyit. Mikor valóban esni kezdett, bementünk a nappaliba és társasjátékozni kezdtünk. Erről a Kac-Kac Kukac játékról majd még írok többet, mert nekem módfelett tetszik, nagyon egyszerű, és akár szeles időben is lehet játszani. A hangulat jellemzéseképpen csak annyit, hogy éjjel 1 után jöttem el, tehát volt vagy fél 3, mire ágyba kerültem.