Megvirradt a szombat. Elég korán, mert valljuk meg a polyfoam + hálózsák nem egy násznyoszolya, de ezt nem panaszként mondom, ez eleve így volt tervezve. Olyan korán keltem, hogy a sátrak még vígan duruzsoltak. Vártam, hogy Hobot felkeljen, és menjünk futni. Amíg várakoztam Egbert egér kalandjait olvastam, aki elhagyta a szülői házat. Aztán Luca felébredt, így már volt kivel társalogni. De Hobot csak húzta a lóbőrt. Végül elindultam egyedül futni a gátra. Prímán sütött a nap, igazán élveztem a mozgást. Egy kilométer megtétele után visszafordultam, és bekocogtam a táborba. Hobot épp indult fogat mosni. Végül vele is futottam 3 kilométert, sőt csináltunk fekvőtámaszt és felülést is. Hobot kicsit példakép nekem, mert még nálam is sportosabb, és bár idősebb egy-két évvel, de idén is megcsinálta a Kinizsi 100-as túrát. Futás után fürödtünk a strandon, ami még teljesen kihalt volt ebben az időpontban. A többiek közben reggeliztek, de urasan ám. Végül 11-kor elindultunk Poroszlóra. A hajók még a kocsik tetején voltak, így újra felvonulásszerűen áthaladtunk a falun, majd a Népjóléti tó mellett elhaladva bevonultunk Poroszlóra, azon belül is a Csicsman kikötőbe. Hoboték kenut béreltek, mi közben leszedtük a hajókat a csomagtartóról. Délben már a strand büféjének kínálatát teszteltük. Indulás előtt még fürödtünk is, sőt Ádámmal, Ágival, és Hobottal egy rövid röplabdacsatát is vívtunk.
Maga a túra a Róka tisztást célozta meg. Tavaly ugyanis három jópofa és szelíd rókát láttunk egy közeli sziget tisztásán. Most nem jöttek elő sajnos. Cserébe láttunk rengeteg szárcsát, néhány küszvágó csért, sőt feltehetőleg barna kányát is. Ami a növényeket illeti, természetesen sulyomból volt a legtöbb, utána a tavirózsa, rucaöröm, békalencse és virágkáka színesítette utunkat. Egyik kedvencem a nyílfű ami úgy néz ki mint egy apró szélerőmű, van három szabályos propellere. Apropó, a sulyom termése ehető ám, és nem is rossz az íze, kicsit a gesztenyére hasonlít. Idén sajnos ehhez túl korán mentünk, még alig fejlődtek ki a kis tüskés
bogyók, amik amúgy a víz alatt lebegnek. Erősen sütött a nap, estefelé többen enyhe napszúrás jellegű tüneteket vettek észre magukon. Hajókázás közben időnként összekapaszkodtunk, és dézsmáltuk a hűtőláda tartalmát, így védekezve a dehidratálás ellen. Jelentem sikerrel.Visszafelé természetesen újra fel kellett pakolni a hajókat az autókra, de ezt rutinosan és olajozottan megoldottuk. Vacsorára pörkölt volt főtt tésztával. A pörköltöt még otthon készítette a Tünde-Ádám-Csapek trió, és mostanra pont ki is olvadt, csak meg kellett melegíteni. Pompás étel volt a kimerítő nap végén. Ja, és nem lebecsülve, meg kell említeni a kovácsos akarom mondani kovászos uborkát. Mennyei volt az is. Este és éjjel a szokott program zajlott, vagyis beszélgetés, VBK, zenehallgatás. És nem tudom már, milyen környezetben hangzott el, de a jegyzetem szerint szó volt az érdi kakaós keszegről is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése