2013. július 22., hétfő

1. nap - Indulás

Vágjunk bele! Nem lesz könnyű egy hét távlatából visszaemlékezni az eseményekre, de ismerve szita jellegű memóriám, az úton jegyzeteltem a lényeges momentumokat. 
Pénteken volt az indulás, 9-re mentem Lucáékhoz, de előtte még beugrottam a Tesco-ba, hogy kenyeret és zsömlét vegyek. Mindig Lucáéktól indulunk, mert ők Pest észak-keleti határánál laknak, és két hajójuk is van. Hajó alatt persze túrakenut értek. A tervek szerint hétvégén 16-an voltunk öt hajóval, majd később már csak öten két hajóval. A találkozás az M3-as kivezető szakaszán lévő McDonalds-nál volt, és egyúttal egy gyors kajálást is beiktattunk. Valamint ilyenkor szoktunk bevásárolni bulvárlapokból, hogy aztán lehessen álmélkodni, micsoda ökörségek történnek hasonszőrű cölöpökkel. Aztán csak autóztunk, autóztunk, igazán impozáns látvány lehetett, mikor öt autó kenuval a tetején libasorban haladt a pályán.
Tiszanána szélétől úgy 5 km-re található Dinnyéshát, ahol üzemel egy kemping. Itt szoktunk tábort verni, mert elég hangulatos, viszont kevéssé felkapott, és a fák kellemes árnyat adnak, tehát a felkelő nap nem űz ki minket a sátorból. Az sem elhanyagolható tényező, hogy van tüzifa, és tűzrakó hely. Mikor megérkeztünk még a tavalyi sátorhelyünket is felfedezni véltük. Gyönyörű tábort alakítottunk ki 10 sátorból, amit le is fotóztam, de valahogy ez a fránya telefon lenyelte a képet. Helyette a helyi strand és a kikötő képével kell beérnetek. Sátorverés után apró lakomát csaptunk, ami
Luca barackos gombócából, Vercsi húsos haséjából, és Tündi főtt kukoricájából állt. Utána elmentünk a "Tervező Irodába", ami a helyi büfé kódneve, és víg kedély mellett zenét hallgattunk, valamint megbeszéltük az aktuális bulvártémákat, mint a csattanós maszlag és a fodrászpörgettyű.
De hogy itt se éhezzünk, előkerült Erika rejtett tartaléka, a gombás süti. Én nem is értem, hogy ennyi zabálás után hogy tudtuk ilyen gyorsan ezt is eltüntetni! A vidéki levegő csak fél magyarázat, kellett hozzá, az az omlós, simogatós tészta, ami körülölelte a szaftos, fűszeres gombás tölteléket. A pici falatkák mint áldozati remekművek tűntek el őrlőfogaink vad malmában. Azt hiszem függelék (nem összekeverendő a füge lékkel) gyanánt egy receptkönyvet is kéne a beszámoló mellé szerkeszteni, de ehhez az alkotó egyének leírása szükségeltetik ... 8-kor bezárt az italkimérés, visszavonultunk a táborba, és tüzet gyújtottunk. Előkerült a vörösbor és a világító kóla, amiből fröccs készült. Az éhesebbek szalonnát sütöttek. Szúnyog volt bőven, de azért nem volt vészes, és a füst kicsit távolabb tartotta őket. Nagyjából ennyit tudok mesélni erről a pénteki napról, még éjfél előtt aludni mentem, de többen még maradtak a tűz körül beszélgetni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...