Festőecset elintézte csúfosan.
átkozott a piszok pemzli vén nyele,
mivel a deszka fölé görnyede' ...
Erre járt a múzsa és homlokon csókolt :) De hogy érthető legyek: ma festéssel telt a napom. Két évvel ezelőtt festettem le a női napozót, és akkor beruháztam egy drága UV protection Sadolin lazúrba. Gyönyörű is volt, eső után a vízcseppek katonás glédában sorakoztak egymás mellett, mint káprázatosan szikrázó félgömbök. Aztán jött a tél, a hó, majd a tavasz, nyár, hőguta, szárazság, és a deszkák elvesztették fényüket, kopott, üres tekintettel bámulták az eget. Idén már nem tudtam tovább nézni szenvedésüket, és új köntöst kaptak. Csak ne ebben a gyötrő melegben kellett volna festeni. Ráadásul a deszkák alatt időközben darazsak vertek tanyát, és rosszalló, sanda tekintettel követték szorgos kezemet. A terasz - amit én következetesen női napozónak hívok - 4 x 8 méter
alapterületű, plusz ott van még a korlát is. Szóval egész napos ténykedés. Térdelve se esett jól, guggolva se, sehogy se a vége felé. Szerencsére a festék azaz a lazúr elégnek bizonyult. Ugye szép lett? Bár igazából egy ilyen volt, ilyen lett párhuzamot kellett volna mutatnom, de ezt bizony elkapkodtam :)
(Akinek Szeget szeggel érzete van a vers kapcsán, nos az nem a véletlen műve :) )
(Akinek Szeget szeggel érzete van a vers kapcsán, nos az nem a véletlen műve :) )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése