Napszám

Nos, ma megtudtam milyen is az igazi paraszti munka. Reggel Nusikánál szedtem málnát, de ez csak a ráhangolódás volt. Az igazi tett később történt, a kaszálás. Az alattam lévő telken már méteres volt a gaz, és a talaj egyenetlensége miatt géppel már nem lehetett levágni. Nusikától kértem kölcsön kaszát, és azzal álltam neki vágni a rendet. Hamar rájöttem, milyen izzasztó egy munka ez. A fizikai

része még hagyján, de az a töménytelen bogár meg élősködő, akiket felébresztettem, az mind rajtam akarta kiélni haragját. Szálltak azok mindenhova, még jó hogy bögöly nem volt köztük. Párat még le is nyeltem, pedig biz' isten nem vagyok eme konyhának a híve. Aztán volt egy ijesztő pillanat is, mikor az egyik suhintás után Grafi ugrott ki a csalitosból. Hát, csak az ő még az én őrangyalom közös erőfeszítése következtében nem gyászolok most. Annyira megijedtem, hogy gyorsan le is tusoltam utána. Ez annyiból is jó volt, hogy utána kevésbé repültek rám a bogarak. szóval azt hiszem, mikor Vörösmarty kitalálta, hogy: "Ez jó mulatság, férfi munka volt." bizonyára épp egy kiadós kaszálással végzett, de még mindig töröm a fejem, hogy mi lehetett a mulatság része. Mert még a vadkantúrásokon is balanszíroznom kellett, és ez nem elírás, nem vakondot akartam írni. Lényeg, hogy ez is ki van pipálva.

Incredibile! Impossibile! Piszok hangyák! Elaltatták a figyelmem, és kijátszva éberségem már megint átvették a hatalmat a dolgozószoba felett. Holnap újabb életellenes eszközöket kell bevetnem. Sajnálom. Doktor Kotász! Doktor Kotász!