Szitál, permetez, szemerkél, csepeg, csepereg, esik, zuhog, ömlik, szakad, dézsából öntik. Pedig már hajnalban is arra ébredtem, hogy ütemesen zubog a víz a ciszternába, és kísérőzenének égiháború ad aláfestést. Idén valahogy rengeteg csapadék van, csordultig az összes vízgyűjtő, sőt már ki is folyik belőle. A hajnali égi áldás után volt egy kis szünet, sikerült elmennem a boltba Picúr kíséretében, majd a reggeli befejeztével lefestettem a készülő kerti asztal lábát. Alig fejeztem be a pemzlizést, már újra felhők gyülekeztek a fejem felett, és olyan égszakadás tört ránk, hogy ihaj. Gyorsan beiszkoltam a házba. Szeretem az esőt, de leginkább száraz helyről nézve, meg utána az a friss esőszag, az valami isteni. A tó felett hatalmas párapaplan lebeg, és szerintem hamarosan szivárvány is lesz. Szerencsére a garázs nem ázik be, mint régen - legalábbis nagyon bízom benne. Hál' istennek a tüzifa darabolásával elkészültem, de a földmunkákkal várnom kell 2-3 napot, míg szikkad a föld. Majd a padláson folytatom a lambériázást. Mostanában amúgy Grafival vannak gondjaim. Először eltűnt egy teljes napra - talán éretlenségi találkozója volt - most meg nem akar enni. Próbálkoztam párizsival, kenőmájassal, szardíniával, kockasajttal, macskatáppal, de csak lenéző, méla undor volt a válasza. A kutyakonzerv szaftjából hajlandó volt kicsit lefetyelni. Mellesleg csurom vizesen jött haza, úgy nézett ki, mint egy mosókefe. Most egy rongyon, itt fekszik az ölemben, mint egy nagy szürke gombolyag.
És hogy stílusosan fejezzem be, íme néhány tucat záporvirág ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése