Az ilyen dallamok miatt (is) szeretnék tudni zongorázni :)
Nekem valahogy olyan kép ugrik be, hogy az erdőből kibukkanok egy napsütötte tisztásra, ahol boldog, derékigérő fűszálak táncolnak, tarka lepkék kergetik vígan egymást. A távolban ösvény fut a fák közé, csendes, békés a környék, lebeg az ember lelke. Mint egy parányi éden ...
Lecsukom a szemem, érzem, hogy könnyű vagyok, emelkedem egyre feljebb, már a magasból nézem a tisztást, és magamhoz ölelem a világot.
Lecsukom a szemem, érzem, hogy könnyű vagyok, emelkedem egyre feljebb, már a magasból nézem a tisztást, és magamhoz ölelem a világot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése