Reggel Picúrral mentünk szokott utunkra a közértbe, sőt ezúttal a postára is belátogattunk csekket feladni. Jöttünk visszafelé és épp a vasúti sínekhez értünk, mikor látom, hogy jön szembe Kisvarga Zoli két óvodás gyerkőcével. A két gyermek kezében egy-egy nagy plüssvirág. Üdvözöltük egymást az apukával, és a papa rászólt a két csemetére: "Tessék köszönni!" Mire a két gyerek: "Szia kutyus." :) Hát így indult a napom, biz' isten jobban örültem, mintha nekem köszöntek volna, hiszen az olyan sablonos. Eme jókedven és vajas kiflin, kakaón ráhangolódva a mai napra, a következőt alkottam:
De Picúr sem maradt ki a mókából, neki egy olyan "játékot" avagy ügyességi feladatot "készítettem", ami fejleszti az agyát. :) Volt egy darab maradék cipóm, gyakorlatilag egy sercli. Ennek közepére fúrtam késsel egy lyukat, és abba kenőmájast töltöttem. Így kapta meg az ajándékot. Lelkesen túrta orrával a kenyeret, nyalogatta a kenőcsöt, aztán a mancsával lefogta a gyürkét és úgy folytatta. Okos a lelkem, és nem is vallott kudarcot.
Aranyos az egérkéd, ezek a cincogók jutottak eszembe róla:
VálaszTörléshttp://falusilibak.blogspot.hu/2012/11/iskolai-moka.html
Igen, nagyon jópofák, biztos láttad, hogy nálam is vannak hasonló sünik. És ezzel jó ötletet is adtál, hogy jövőre mit csináljunk majd a nyári táborban. Ha nyár végén lesz ...
VálaszTörlésBálint! Kreativitásod határtalan!!! :-)
VálaszTörlésHálásan köszönöm Neked, és Neked is Ágnes!
Annyira jók!!! Egyszerűek, és mégis bájosak. A gyerekek imádni fogják mindegyiket. :-)
Köszönöm, köszönjük! :) Majd várjuk a beszámolót a gyerekek lelkesedéséről.
VálaszTörlés